Kedves Majálisozók!

Miként is kezdődött? Ez a képzeletbeli, múltidéző utazás több mint tíz évre vezet vissza bennünket az időben. A Múzeumi Világnap ünnepéhez (május 18.) kapcsolódóan 1994-95-ben Magyarországon is voltak már kisebb múzeumi kezdeményezések, azonban a Nemzeti Múzeum épületében még javában folyt az állandó történeti kiállítás felújítása, így átfogó, nagyszabású vállalkozásra nem kerülhetett sor az épületben és a múzeum kertjében. Úgy tűnt, a '96-os esztendő feladatai sem kedveznek a friss ötletek kivitelezésének. Mégis voltak álmok, melyek megvalósulhattak.

1996 tavaszára egyedülálló időszaki kiállítás épült a múzeum Díszteremében. Hamarosan a hazánk történetének elmúlt ezer évét bemutató termek sora is teljes pompájában mutatkozott be a nagyközönségnek. A szakemberek nem tévedtek: az "Őseinket felhozád..." honfoglalás kori régészeti kiállítás a márciusi megnyitást követő hónapokban hatalmas sikert aratott - közel félmillióan keresték fel a tárlatot. A megújult történeti kiállítás is több százezres tömegeket vonzott az év folyamán.

Ebben a pezsgő-alkotó szellemi légkörben érlelődött a Múzeumkertet is hasznosító, egyedi program megvalósításának terve. A Nemzeti Múzeum felvállalta, hogy otthont adó szervezője lesz a hazai múzeumi szakma újszerű bemutatkozását életre hívó kulturális fesztiválnak, közelebb hozva egymáshoz közgyűjteményt és látogatót, kollégákat, szakmabelieket és a jövő múzeumlátogatóinak ifjú generációját.

Németh Lászlóné, az ötlet mentora, a múzeum gazdasági igazgatójaként az egyre markánsabban körvonalazódó programot útjára indította. Megbeszélések, egyeztetések sora következett, melyek egyik fontos állomása volt, hogy Török András, akkori helyettes-államtitkár nem csupán jónak tartotta az elképzelést, hanem továbbgondolva javasolta a múzeumok számára adható elismerés, díj alapítását is. Ebből a gondolatsorból nőtt ki a Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület gondozásában, szervezésében "Az Év Múzeuma" díj, melyet első alkalommal 1997-ben adtak át a Múzeumok Majálisán.

A megvalósítás kezdeti szakaszában a Közművelődési Főosztály részéről Lovas Márta, majd Heleszta Sándor főosztályvezető koordinálta az akkor még egy naposra tervezett rendezvényt. A múzeumi szféra érdeklődése várakozáson felüli volt. Több mint 30 múzeum jelentkezett, vállalva, hogy a Múzeumkertben felállított sátrában különlegességekkel fűszerezett bemutatkozásával csalogatja majd a kicsiket és nagyokat, közelebbi képet adva a falakon belül és kívül folytatott tudományos és népszerű tevékenységéről. Az első megjelenés sikeréhez nagyban hozzájárult az is, hogy számos kisebb és nagyobb támogató tekintette szívügyének a program anyagi hátterének biztosítását. Akkoriban volt még Művész sétány és Természetbúvár terem, karikatúra pályázat - "fonák múzeum" és hobby gyűjtők sarka is. A következő évben megduplázódott a kitelepülő múzeumok száma, a Majális valódi, teljes hétvégére szóló igényes szórakozási lehetőséget kínált minden korosztálynak és nem utolsó sorban külföldi vendégeinek is. Voltak határon túlról érkezett közgyűjtemények, fergeteges esti koncertek, Gymes lemezbemutató HOBÓval, Lovász Irén és a Tea Grass Csehországból, a Hot Jazz Band és a Bergendi Zenekar megannyi felejthetetlen emlék.

Köszönjük Önöknek a mindig érezhető figyelmet, bíztatást, az egymásra találás örömét. Köszönjük a múzeumok fáradhatatlan munkáját, hiszen tudjuk, hogy gyakran egy-egy lelkes emberen mennyi minden múlik. Köszönjük Támogatóink megkülönböztető figyelmét a Múzeumok Majálisa iránt. Hisszük, hogy igaz a bizonyító erejű gondolat: "a múzeum nem holt világ", mert  élő, gazdag, nyitott, emberközpontú lehet, ha valamennyien úgy akarjuk.

A rendezvény állandó védnöke:

dr. Kocsis Máté
Józsefváros polgármestere