Hogyan születtek ezek a sokszínű gyűjtemények?

A kerületi helytörténeti gyűjtemények múltja nem hosszú időszakra tekint vissza Budapesten. 1971-ben a Budapesti Történeti Múzeum kiállításán még csak négy kerületi helytörténeti gyűjtemény anyagával ismerkedhetett meg a közönség. Mára majdnem minden kerületében működik helytörténeti gyűjtemény, kivéve a II., V., VI.,VII. és a VIII. kerületet. A lokálpatrióták mindenütt támogat ják a gyűjtemény munkáját. Érzékelni lehet, hogy helyi igényekről van szó, melyeknek csak a helyi gyűjtemények tudnak megfelelni. Ezek a gyűjtemények a 90-es évek elején indultak fejlődésnek, ekkor a kerületi vezetés figyelme fokozottabban rájuk irányult, így a korábbi kis bolthelyiségekből olyan helyekre kerültek át, amelyek a szakmai feltételeket is biztosították.

Mára könnyebbé vált a helyzetük?

A kerületi önkormányzatok "nem kötelező" feladatai közé tartozik a kerület történeti múltjának ápolása. Sajnos máig vita tárgyát képezi az jogos igény, mely szerint a kerületi helytörténeti gyűjteményeknél és a múzeumoknál alapvető szempont legyen az, hogy a gyűjtemény vezetését képzett szakember - muzeológus, történész, esetleg néprajzos, levéltáros kolléga - lássa el. Szak mai hozzáértésük tenné lehetővé, hogy releváns gyűjtemények alakuljanak ki, és olyan helytörténeti tevékenységet folytassanak, ami ténylegesen a kerület értékeit próbálja bemutatni, feltárni, népszerűsíteni.

A kiállítások mellett milyen csatornákon keresztül szerezhetnek aktuális információkat az érdeklődők a gyűjteményekben folyó munkáról?

Az 1991-ben létrehozott Budapesti Honismereti Társaság alapítói a kerületi helytörténeti gyűjtemények vezetői, a kerületi és fővárosi közgyűjtemények munkatársai és a kerületi lokálpatrióták voltak. Társaságunk egyik fő feladata munkájuk támogatása, bemutatása, népszerűsítése. Ennek jegyében indítottuk el a Városunk c. újságunkat, ami 1997-től negyedévenként jelenik meg, majd 2003-ban a Budapesti Históriák előadás sorozatot. Ez a fórum többek közt a kerületi és fővárosi közgyűjtemények munkatársainak, valamint kerületi helytörténészeknek ad bemutatkozási lehetőséget. A Budapesti Históriák sikere miatt szántuk rá magunkat, hogy - bár szerény anyagi és intézményi háttérrel rendelkező társadalmi szervezet vagyunk - egy könyvsorozatot is útjára indítsunk, melyben a Budapesti Históriák előadásai publikálásra kerülhettek. Természetesen fontos a Múzeumok Majálisa által kínált bemutatkozási lehetőség. Többen az idén is önálló sátorban mutatkoznak be, s 2010-ben első alkalommal vendégeskedik a Múzeumkertben a Csepeli Helytörténeti Gyűjtemény.

Milyen anyagi források biztosítják a gyűjtemények működtetését?

Az önkormányzatok számára elsődleges kihívás, hogy a kerületi infrastruktúrát megteremtsék, megtartsák, fejlesszék, s azt tapasztaljuk, hogy az oktatás, az egészség ügy, a helytörténeti gyűjtemények már nem ebbe a kategóriába tartoznak. A művelődési házak a személyi feltételek vonatkozásában sokkal jobb helyzetben vannak. Itt érezhetünk egy kis aránytalanságot, hiszen a mindennapok kulturális életének fenntartása mellett legalább olyan fontos a történelem értékeinek ápolása is. Nem kérdőjelezem meg, hogy az önkormányzatok a lehetőségeikhez mérten sokat tesznek a kerületi lokál patriotizmus fejlesztéséért. Meg kell említeni azonban, hogy egy 50-60 ezer fős vidéki kisvárosban teljesen természetes egy olyan múzeum működése, amelynek megfelelő szak emberei, kiállítóterei, raktárai, egyszóval szakmai hát tere van a település múltjának bemutatásához. Sajnos tény, hogy a fővárosban messze nem így van. Az esetek többségében a kerületi helytörténeti gyűjtemények nem önálló intézményként működnek, hanem jórészt a művelődési intézmények telephelyeként, egy-egy esetben kft. vagy bt. tartja fenn őket és van olyan eset, amikor civil szervezetnek adják ki működtetésre a múzeumot, az önkormányzat a villany-, fűtés számlát fedezi. A kerületi önkormányzatok jobb gazdasági háttere tenné lehetővé, hogy megfelelő szinten, tervezetten támogathassák a helytörténeti szakmai munkát.

Mely kerületek járnak az élen ebben a munkában?

A teljesség igénye nélkül: szép példa a 2005-ben önálló intézményként megnyílt Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény, amely korábban a galéria részeként működött. A 12. kerületi önkormányzat - gálánsan - egy már nem működő intézményének épületét jelölte ki önálló helytörténeti gyűjteménnyé, és jelentős anyagi ráfordítással teremtette meg a szakmai munkának feltételeit is. De ugyanígy lehetne említeni a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjteményt, amely a Ráday utca mellé költözött, és kimagaslóan jó kiállításokkal várták a látogatókat, kiállításaikról készített kiadványaik színvonala is példaértékű (Ferencvárosi Mozik).Az Óbudai Múzeum teljes felújításon esik át. Nemrég nyitották meg a középkori kőtárukat, amely az állandó kiállítás része, és nagyon elegáns, gyakorlatilag a Budapesti Történeti Múzeum tárlatainak színvonalán mozgó időszaki kiállítást állítottak össze Károly Róbert feleségéről, Piast Erzsébetről. Az Óbudai Múzeum nem csupán a kerületi önkormányzat finanszírozásával valósította meg a múzeum fejlesztést, komoly pályázati támogatást nyertek el hozzá. A XVII. kerületi Erdős Renée Ház néhány éve szintén központi támogatás igénybevételével újította meg belső tereit és hozta létre állandó kiállítását, nemrég nyílt meg a XVI. kerületi Kertvárosi Helytörténeti Gyűjtemény. A Pedagógiai Intézet és Helytörténeti Gyűjtemény szintén emlékezetes napokat élt át a közel múltban, mert Múzeumsarok néven végre sikerült 5 éves küzdelem után egy olyan kiállítóteret kapniuk, ahol rendszeresen időszaki helytörténeti kiállításokat mutathatnak be.

Milyen visszajelzéseket kapnak? Észreveszik, értékelik a gyűjteményekben folyó munkát azok, akiket meg szeretnének szólítani?

Készülnek statisztikák, nyilvántartások, de elsősorban nem ezek a számok adják a megvalósuló törekvések értékét. A kerületi helytörténeti gyűjtemények látogatói főleg a helyi általános iskolák csoportjai. Tudatosan alakított tendencia ez, a múzeumok és az iskolák egymásra találásának köszönhető és rendkívül fontos része a kerületi helytörténeti oktatásnak. Az érdeklődés nem véletlen, hiszen egyes gyűjtemények olyan könyvtári anyaggal rendelkeznek, amelyek messze meghaladják a kerületi Szabó Ervin Könyvtár helytörténeti könyv állományát. A körülöttünk lévő és elérhető értékek minőségén, alapvető jelentőségén nem változtat, hogy tudunk e róluk; mi magunk leszünk többek, ha nyitottabb szemmel járunk a mindennapokban és a Múzeumok Majálisán is.